Az én Jézusom a Krisztus,
akire a Keresztelő,
mikor ott állt két tanítványával
és meglátta Jézust
feléjük közeledni, – rámutatott:
„Nézzétek, az Isten Báránya!” (Jn 1, 36)
Találkozott a két tekintet!
Mivel rokonok voltak s egykorúak,
találkozhattak már nagyon sokszor.
Sőt még születésük előtt!
Amikor a két várandós
édesanya találkozott,
szívük alatt Jézussal és Jánossal.
János már akkor ujjongott
Jézus érkezésén!
Testi szemmel még nem is látta Őt,
mégis, – már örömmel
repesett anyja méhében.
S most a próféta nyilatkozik:
Ő az, akit vártak a századok!
Akiknek pedig bemutatta
az Isten Bárányát,
ezt a találkozást soha nem felejtik.
Még az időpontjára is
pontosan emlékeznek.
Találkozott e már tekintetünk,
Jézus tekintetével?
Kísérik-e ennek a találkozásnak emlékei
életünket?
Aki pedig már találkozott Jézussal,
nem tud tétlenkedni, hanem azon van,
hogy ezt a csodálatos tapasztalást
megossza másokkal.
A Keresztelő tanítványai
amikor megtudták Jézusról,
hogy ő az Isten Báránya,
azonnal és habozás nélkül követték őt.
Tudták, hogy rátaláltak
életük útbaigazítójára.
Jézus, – otthonába vezette őket
s a vele való együttlét
megerősítette őket döntésük helyességéről.
A két tanítvány közül pedig András
azonnal elsietett testvéréhez Simonhoz
és elmondta felfedezésüket.
Jézus pedig Simonban meglátja
jövőbeni Egyházának legfőbb pásztorát.
Nevét Péterre, azaz kősziklára változtatta.
A Jézussal való találkozásunk bizonyossága
bennünket is kell, hogy ösztönözzön arra,
hogy ezt a megrendítő élményünket
közöljük másokkal.
Az Úr képes meglátni mindnyájunkban
a jóra való képesség meglétét.
Az az ember, aki találkozik Jézussal,
és benne felismeri az Isten Fiát,
az a feléje szóló hívásnak engedelmeskedve,
– arra hallgatva, –
csodálatos életre kap meghívást.
A kényszernek leghalványabb árnyéka nélkül
történik ez a meghívás. Szelíd ajánlat.
Jézus teljes szabadságban
és a belőle kiáradó barátság
és odafordulás alapján hívja meg
a tanítványokat, hogy az igazság
és a hit felé közeledjenek.
Hivatás ez, – az emberi és keresztény életre.
Mindennap tudatában lenni ennek,
ez a feladatom ez az életutam.
Mindennap Krisztussal találkozni
és mindennap megtapasztalni,
hogy jelen van és most is velünk jár.
Szép vasárnapot!
(Csukor Árpád)