A cím már önmagában ellentmondó, ahol gyerek van, szinte lehetetlen a csend, a békesség és a nyugalom kivitelezése négy héten keresztül. Sok a program is, a tennivaló is. Mit tehetünk mégis, amitől más lesz az ádventi időszak és nyugodt a karácsony?
A leghasznosabb varázsszó ilyenkor az önzetlenség, a tervezés és az elengedés lehet. Íme néhány összegyűjtött ötlet, a teljesség igénye nélkül.
- Érdemes elengedni a hangos és fárasztó karácsonyi programok nagy részét, ez csak összezavarja a lelket, idegessé tesz és elköltünk egy csomó pénzt. Nem kell mindenütt ott lenni, nem kell minden karácsonyi műsort vagy ingyenes koncertet látni, nem kell minden családi kézművesprogramon részt venni és nem kell minden hétvégén karácsonyi vásáron bóklászni.
- Sokat segít, ha hétközben megtervezzük, amit csak tudunk. Amíg munkába, iskolába, óvodába kell járni, tervezzük meg előre a hetet, a napi ruhákat, tízóraikat, ebédeket, vacsorákat, a bevásárlást. Sok kapkodást elkerülhetünk vele.
- Vasárnap délutáni séták. Vasárnap délután kerekedjünk fel, öltözzünk melegen és tegyünk egy órás sétát. Nem valahová-menés, nem vásárlás, nem játszóterezés, nem látogatás, hanem céltalan séta. Akár a természetben, akár a város feldíszített utcáin. Séta közben akaratlanul is beszélgetni kezdünk, mi is és a gyerekek is, mozgással egybekötött minőségi időt tölthetünk el a friss levegőn. Hazaérve készítsünk egy kakaót vagy teát, felnőtteknek akár forralt bort. A boltokban kapható vagy saját sütésű karácsonyi mézeskalácsok, kekszek ilyenkor jól jönnek.
- Legyünk otthon egy kicsit együtt. Az ádventi időszak mindig feszített, sok az iskolai, óvodai, munkahelyi program, de a gyerekek vágynak már az otthonlét nyugalmára is. (Hát még a felnőttek!) Legyen azért más egy ádventi hétvége: feldíszíthetjük együtt az ablakokat, készíthetünk közösen ádventi koszorút, apró ajándékokat. Közben megbeszélhetjük, mire készülünk, és miért. Kitehetünk rajzeszközöket, amivel a gyerekek kedvükre rajzolhatnak, festhetnek karácsonyi képeket. Olvassunk fel előtte karácsonyi mesét, amit illusztrálhatnak (a nagyobbakat már megkérhetjük felolvasásra is). Süssünk együtt mézeskalácsot, hagyjuk, hogy a gyerekek kedvükre formázzák, díszítsék. Közben hallgathatunk ádventi énekeket. Egy-egy családi mozidélután vagy otthoni filmnézés is remek nyugalmas program lehet – az amerikai télapós filmek helyett sok szép karácsonyi vagy szeretet-témájú filmet találhatunk az interneten is.
- Ne feledkezzünk meg az ünnep lényegéről. Beszélgessünk Jézus születéséről, menjünk együtt templomba, olvassuk a Szentírást, imádkozzunk együtt, tanuljunk új karácsonyi énekeket. Segítsünk a gyerekeknek egy-egy ádventi elhatározás vagy jócselekedet megvalósításában vagy akár játékok adományozásában. Templomi hangversenyek és plébániai közösségek programjai is segíthetnek minket. Ha valamiről lemondunk, ne felejtsük el, hogy ne öncélú legyen, hanem Istenért tesszük, tehát próbáljuk meg a megtakarított energiát Istennek adni (pl. több ima, szeretet gyakorlása stb.)
- Karácsonykor az egyszerűség néha több. Nem kell MINDEN! Nem kell hogy egyszerre mindaz megvalósuljon, amit a média sugall: gyönyörűen feldíszített kisuvickolt lakás, saját készítésű kézműves ajándékok, fodrász, kozmetikus, új ruha, hatféle egészséges keksz és négyfogásos karácsonyi menü. (A tapasztalatok szerint a gyerekek amúgy sem kedvelik a különleges ételek nagy részét.) Teremtsünk inkább hagyományt az ételekben – nem baj, ha a nagyiét nem tudjuk utánozni, lehet saját hagyományos menünk. Öltözzünk fel tiszta szép ruhába szentestére, olvassuk fel a születéstörténetet a szentírásból, csináljunk saját ima-hagyományt, vagy látogassunk el pásztorjátékra a templomba.
- Engedjük el a túlvállalásokat. Ha ismerjük a határainkat, akkor ne lépjük túl azt: ne vállaljunk plusz szereplést, plusz vendégséget, vagy plusz szolgálatot, ha úgy érezzük, a család elhanyagolódik miatta. Törődjünk magunkkal: tervezzünk be időt a relaxálásra: egy fürdőre, házi wellnessre, sportra, vagy alvásra. Tervezzük be, mint bármi más programot, különben nem valósul meg – és sokszor a család békéjének kulcsfontosságú háttere lehet.
- És a legfontosabb. Szülőként vagy édesanyaként fogadjuk el, hogy jóval több lesz a feladatunk, talán kevesebbet is alhatunk, mint máskor – nem érdemes emiatt kiborulnunk. A tervezés segíthet sokat, de ne hagyjuk el az imát és ajánljuk fel a fáradtságunkat Istennek. Hordozzuk el csendben a többletfeladatok keresztjét a többiekért. Ez már önmagában egy szép ádventi elhatározásunk lehet, ami egész biztos közelebb visz bennünket a valódi szeretet megszületéséhez.