Ma már az egyház nem nagycsütörtökről, nagypéntekről, nagyszombatról beszél, hanem a szent három napról. Azt akarja mondani, hogy ez a három nap egyetlen ünnep – egyetlen titok – elválaszthatatlanul összetartozik.
Hogy nagyszombat éjjel, pontosabban húsvét vigíliáján Jézus feltámadását ünnepeljük, azt tudjuk. De a nagypéntek – Jézus halálának titka – elválaszthatatlan a nagyszombattól: a halál magában hordja a feltámadást – egyetlen valóság két oldala számunkra. S a nagycsütörtök? Jézus irántunk való legnagyobb szeretetének ünnepe ez. Ekkor adta nekünk testét és vérét: az áldozást, a szentmisét. Ebben a szentmisében már az első nagycsütörtökön ott volt – s ott van a világ végéig – a nagypéntek és a húsvét titka: Krisztus értünk vállalt halála s feltámadása.
Nagypéntek és nagyszombat éjjele (illetve húsvét) nincs nagycsütörtök nélkül: Krisztus nagycsütörtökön – az utolsó vacsorán – adta nekünk a kenyérben és borban az ő halálát és feltámadását – hogy egyesüljünk vele. Minden szentmisénk (minden vasár- és ünnepnap és mindennap) nemcsak Krisztus egész nagycsütörtöki szeretetét hordozza – hanem hordozza magában Krisztus halálát és feltámadását – nagypéntek és húsvét titkát is. Ezzel egyesülünk minden áldozásban.
Tegyük olyan ünneppé ezt a három napot, mint eddig soha: egyéni életünkben, családunkban. Legyen nagycsütörtök -péntek és -szombat az ünnep titkairól való elmélkedés napja. Találjuk meg a módját, hogyan lesznek ezek a napok családunk ünnepei (úgy amint az ősegyházban volt, úgy ahogy az egyház liturgiája ezt feltételezi). Persze nagy ajándék már az is, ha részt tudunk venni az esti közös ünnepléseken.
De ezen túl is: tervezzük meg, hogy családjainkban, hogyan tesszük e napokat a húsvéti titkok ünnepévé. Hogyan lesznek e napok nemcsak csendes napok, hanem ünnepélyesek is.
Most különösen is volna helye a lakásban felállított jelképeknek, kis oltárnak, töviskoszorúnak, keresztnek, vagy egyébnek, ami az ünnep titkára emlékeztet.
Mindenképp legyenek ezek a szeretet tetteinek (és a bűnbánatnak és megújulásnak) napjai – gyermekek és felnőttek számára! Hogy így jussunk el húsvét ünnepére és lelkünk örömére. Nagyon jó volna ha találnánk még időt egy családi liturgiára, – közös imára, beszélgetésre, húsvéti készületre is.
Tomka Ferenc atya írása
Fotók: tr1n1ty