Nemrég a nyári kánikulában bejött egy hölgy az egyik szupermarketbe egy szál bikiniben és úgy vásárolt. (Nem üdülő-övezetben.) A nők azonnal összesúgtak, a férfiak inkább összekacsintottak, de összességében mindenki megdöbbent, majd felhördült, hogy hát mit képzel magáról, meg hogy ilyet azért nem illik, álljon meg a menet, az emberek mit meg nem engednek maguknak? A pénztárban állók között pedig már mindenki méltatlankodott.
Vajon megesik-e hasonló dolog a templomok látogatásakor? Bizony itt is találkozunk – ha bikinivel szerencsére nem is – nem odaillő viselettel, akár szentmisére megyünk, akár turistaként térünk be egy szent helyre. Mintha már nem tulajdonítanánk ennek kellő fontosságot.
Nyáron még inkább felmerül a kérdés, hogy mi is a pontos etikett, hogyan illik bemenni egy templomba?
A lényeg egyetlen mondatban: A szoknya, ruha vagy nadrág érjen térd alattig, a vállak legyenek teljesen befedve, ne legyen túl mély a dekoltázs, a has ne legyen szabadon. Vagyis a vállaktól a térdig legyünk fedve.
5 pontba szedve a részletek:
- Az alsó öltözet (szoknya, ruha, nadrág – férfiaknál is) takarja el a térdet.
- A vállak ne legyenek fedetlenek. Spagettipántos vagy ujjatlan (a sima ujjatlan sem jó), „vállban lyukas“ felsők, nyári ruhák, férfiaknál ujjatlan vagy „izompóló“ nem megfelelő öltözet!
- Hölgyeknél, lányoknál ne legyen mélyen kivágott dekoltázs és ne viseljünk átlátszó felsőt, ne legyen ki a hasunk.
Ötlet: ujjatlan ruha tetejére fel lehet venni egy vékony rövid ujjú kardigánt, blézert vagy kinyitott blúzt a templomban tartózkodás idejéig. De nagyon szép megoldás egy vékony sálkendő is a vállakra. Ez elfér kicsire hajtva minden retikülben, még utazás, városnézés során is. Érdemes beszerezni egy különösen szépet, ráadásul a hűvös nyári estéken is jó szolgálatot tehet. - Nem szerencsés viselet a sportcipő, a kihívóan magas tűsarok, flip-flop papucs, nagy feliratú pólók, szakadt farmer, rikítóan élénk színű, illetve testhezállóan szűk ruházat, nadrág helyett leggings, fülhallgató a nyakban, napszemüveg a homlokon, mobil a kézben stb. (Utóbbiakat tegyük el erre az időre.)
- Férfiak sem sapkát, sem kalapot nem viselnek a templomban.
+1: Jó minderre törekedni gyermekeink öltöztetésekor is. Egy kislány gyönyörű lehet miniszoknya helyett egy csinos kisruhában, egy kisfiú rövidnadrág helyett pedig térdnadrágban és ingben szintén igazán csinos és vagány.
Ezek után óhatatlanul felmerül a kérdés sokunkban, hogy ha farmerban, tornacipőben vagy kánikula-ruhában megyek a templomba, akkor az Isten már nem is fog szeretni?
Dehogy – hiszen éppen a pápa mondta, hogy szükség van tornacipős szentekre is. Öltözhetek akárhogy, Isten mindig szeretni fog. A megjelenésem inkább azt tükrözi, hogy én mennyire szeretem az Istent. Amikor a házába lépek, megmozdul-e bennem Iránta egy fikarcnyi tisztelet? Érzek-e alázatot, hálát Iránta? Egy kicsit olyan ez, mint amikor vendég érkezik hozzánk: levetheti tisztelettudóan a cipőjét érkezéskor, és végigvonulhat sáros bakanccsal a kitakarított lakáson, szőnyegen. Mindenhogyan vendégül látjuk, ahogyan Isten is vendégül lát minket, de mégis mást tükröz mindkét viselkedésmód.
Alapvető lényeg az, hogy elkülönítsem az Isten házát (vagyis a szakrális teret) az összes többi helytől. Vedd le sarudat, mert ahol állsz az a hely szent – maga az Úr mondta ezt Mózesnek! (2Móz 3,5)
Tehát tegyünk különbséget a templom és a világ között. Ha nincs bennem annyi alázat, hogy ezt megtegyem, akkor lehet, hogy nem is Isten miatt jöttem, hanem a saját stílusomat, ruháimat, egómat akarom mutogatni. Erre pedig nem a templom a legmegfelelőbb hely.
Kivételek természetesen mindig lehetnek: pl. zarándoklatokon, amikor hosszú út áll mögöttünk vagy kültéren vagyunk, lehetünk sportosak, vagy sárosabbak, de ha megfelelő bennünk a tisztelet, mindig megérezzük, hogy hol a határ.
Vajon régimódi ez vagy inkább tiszteletteljes? Igényes vagy igénytelen?
Mindenki döntse el maga.
Az igényesség mindenesetre MENŐ! Fiataloknál is. Ugyanígy örökké menő a jólöltözöttség, udvariasság és a tisztelettudóság is. Szabadon dönthetünk arról, melyik csoportba szeretnénk tartozni.
Képek: