Irodalom

A tékozló apa története

Minden reggel a legszebb ruháját veszi fel. Mondják, évek óta ezt teszi. Megdönti a szoba sarkában álló rozzant széket, odahúzza az ablak elé. Már látszik a döngölt földpadlón a szék nyoma, mert ponto…

Kegyelem a búzában

Néhány éve rendszeresen futni járok – ilyenkor nyáron a forróság miatt kora hajnalban szoktam nekiindulni. Az aszfaltot nem szeretem, egy kanyar és kint vagyok a mezőkön, szemben a napfelkeltéve…

Gyűrű

Annyiszor kézbe vettél, Istenem, mint ritka követ a mágusok. Vizsgálgattál: megtartsál vagy eldobj, egyedül Te… Te tudtad, mi vagyok. Egyedül Te… Te tudtad, Istenem, mit rejt a kő, a horpadás, a nyom.…

Tóth Árpád: Isten oltó kése

  Pénzt, egészséget és sikert Másoknak, Uram, többet adtál, Nem kezdek érte mégse pert, És nem mondom, hogy adósom maradtál. Nem én vagyok az első mostohád; Bordáim közt próbáid éles kését Megáld…

Dsída Jenő: Nagycsütörtökön

A szél suhogva borzong az olajfa-lombokon. A kanyargós úton, által az erdőn tömöttsorú fáklyások jönnek. Testemet ételül adtam, véremet italul adtam, könnyel mostam meg lábaitokat; Mégis egyedül marad…

Reményik Sándor: A szőnyeg visszája

Kétségbe esem sokszor én is A világon és magamon, Gondolva, aki ilyet alkotott: Őrülten alkotott s vakon. De aztán balzsamként megenyhít Egy drága testvér halk szava, Ki, míg itt járt, föld angyala vo…

Albert Károly: Híd vagyok!

Nagy hivatással bíztál meg Uram, hogy legyek híd ég és föld között, hitemnek íve kösse partjait felépítse mi egykor romba dőlt. Kezedbe veszel, gyúrsz, formálsz, faragsz, próbákkal terheled a lelki hi…

Lámpagyújtogató

©2016 Lámpagyújtogató – Minden jog fenntartva.