Irodalom

Reményik Sándor: És a szívem is elhagyott engem

„Mert bajok vettek engem körül, amelyeknek számuk sincsen, – utolértek bűneim, amelyeket végig sem nézhetek, – számosabbak a fejem hajszálainál, – és a szívem is elhagyott engem.” Zsoltárok könyve 40. 13   Ez a legnagyobb bűn. Ez a legszörnyűbb büntetés.…

Lackfi János: Örökkévalóság

Laci atya és Feri atya már a szemináriumban is jóban voltak, nem csoda hát, ha megörültek egymásnak azon a nyári délutánon, amint a rekkenő utcán összefutottak, te Ferikém, karolt bele társába Laci atya, másik kezével megtörölve gyöngyöző homlokát, gyere, üljünk…

Vörösmarty Mihály: A szegény asszony könyve

Egy szegény nő, isten látja, Nincs a földön egy barátja, Agg, szegény és gyámolatlan, Ül magán a csendes lakban. Gyásza nincsen, gyásza rég volt, Még midőn jó férje megholt; De ruhája mégis gyászol: Szíve fél a tarkaságtól. Dolga nincs, hogy…

Szabó Ferenc SJ: TE DEUM

,,Áldjátok az Urat, mert jó dalolni Istenünknek mert örvendetes dicséretét ünnepelni.” 146. zsoltár Most hallgassanak a pusztulás prófétái mert önfeledten dicsérni akarlak Téged mert elvakít kitörő Dicsőséged magasztallak mert énekelni jó mert az öröm örökkévaló! Mint bozótban vagy asztagon harsogó…

Fekete Gyula: Tanúsítvány a csodáról

Az illetékes egyházi körök nemigen emlékeztek meg idáig róla, hát feljegyzem én, míg végképp feledésbe nem merül: 1929. december 6-ára virradó éjjel csoda történt egy borsodi községben, ott is éppen a mi házunkban. Talán meg sem történt volna a csoda,…

Graham Greene: Célzás egy magyarázatra

Manapság – a világbékének ebben a furcsa változatában nem valami könnyű vállalkozás egy december végi hosszú utazás. Útitársam meg én már annak is örülhettünk, hogy a fülkében mindössze ketten voltunk. Igaz, hogy a fűtőtest nem működött, a lámpák viszont az…

A tékozló apa története

Minden reggel a legszebb ruháját veszi fel. Mondják, évek óta ezt teszi. Megdönti a szoba sarkában álló rozzant széket, odahúzza az ablak elé. Már látszik a döngölt földpadlón a szék nyoma, mert pontosan ugyanígy vonszolja maga mögött minden reggel, amint…

Reményik Sándor: Egy lélek állt…

Egy lélek állt az Isten közelébe’ S az örök napsugárban reszketett És fázva félt, Mert érezte, hogy vonzza már a föld, És keserűn kelt ajkán a „miért”, Mikor az Isten intett neki: „Készülj! Valaki ott lenn meg akar születni, Neked…

Kegyelem a búzában

Néhány éve rendszeresen futni járok – ilyenkor nyáron a forróság miatt kora hajnalban szoktam nekiindulni. Az aszfaltot nem szeretem, egy kanyar és kint vagyok a mezőkön, szemben a napfelkeltével. Télen ugyanitt érezhettem a felszántott föld sarát, kora tavasszal itt zöldültek…

Kárász Izabella: Magdolna húsvéti éneke

Én láttam Őt a hétnek első napján, mikor a sírhoz olajat vivék, s a követ akkor angyalai régen győzelmes arccal elhengerítették. Én láttam Őt, és a találkozásnak mély nyoma lelkem falán bent ragyog. És hirdetem a teremtett világnak, Ne sirassátok!…