Irodalom

Pilinszky János: A címzett „ismeretlen”

Levelemet mindenkinek írom, elsősorban önmagamnak. Ezzel kizárom a konkrét ember megítélését, eleget téve a szeretet parancsa után a másik isteni könyörgő „elvárásnak” is. A „sorrend”: 1. Minden kegyelem. 2. Szeressétek egymást. 3. Könnyű szeretni azt, aki minket is szeret, azért…

Pilinszky János: Magasság és mélység

Az erkölcsi és spirituális emelkedés ősi szimbóluma a hegymászó útja, erőfeszítése. Minél közelebb jutunk a hegy csúcsához, annál nagyobb területet fog át tekintetünk az alattunk elterülő vidékből: annál tisztábban és átfogóbban rajzolódik ki az élet és benne tulajdon életünk jelentése,…

Túrmezei Erzsébet: Sugarat hordok

Örök, dicső tekintetetedből, és Istenem, fénylő Napom, sugarat hordok a szívemben sötét, ködös, nagy utamon. A Te szemed reám tekintett: Ím, az enyém is ég, ragyog. Beboríthat mindent az éjjel: Fényedből egy sugár vagyok.

Reményik Sándor: A kagyló

  Jékey Aladárnak Én itt vagyok, akarva, nem akarva, A végtelen vetett a véges partra. Fekszem aléltan a sivár fövenyben És az óceán himnuszait zengem. Anyám, a tenger apadt, s itthagyott, Kinek mi köze hozzá, ki vagyok? Gazdátlan, üres ház,…

Lámpagyújtogató

Egyszer volt, rég volt. Azt kérdezték tőlem: „Mi leszel, kisfiam, ha nagy leszel?” „Lámpagyújtogató” – feleltem én. A gyermek együgyű feleletén Nevettek akkor szülők, ismerősök. Mért volt, mért nem volt, én azt nem tudom. Nekem a csendes ember imponált, Ki…

KERESZTÚTNÁL

  Foto: tr1n1ty

Sík Sándor: Játékszer

  Fogadd el Uram, szabadságomat, Fogadd egészen. Vedd értelmemet, akaratomat S emlékezésem. Mindazt, amim van és ami vagyok, Te adtad ingyen. Visszaadok, Uram, visszaadok Egyszerre mindent. Legyen fölöttünk korláttalan úr Rendelkezésed. Csak egyet hagyj meg ajándékodul: Szeretnem téged. Csak a…

Füle Lajos: Te vagy a cél

Békességed, mint a folyóvíz, körülvesz és ölelve ringat. TE vagy a Cél, TE vagy a partja az álmaimnak. TE jössz felém a holnapokban, TE integetsz tűnt napjaimból, Hozzád fogok elérni egyszer a földi lét határain túl, szegényen is gazdag reménnyel,…

Gégény István: El nem mondott ima

Fáj, hogy nem szólhatok. Bár mondtam volna ezernyi szép gondolatot, Mégis itt ülök szavaim börtönébe zárva, Süket csendet hallgatok. Fáj, mert adni vágytam, Helyette most én kapok. Mégsem bánom már, hogy így lett, Hisz oly gyakran hiába szólalok. Mert az…

Reményik Sándor: Csendes csodák

Ne várd, hogy a föld meghasadjon És tűz nyelje el Sodomát. A mindennap kicsiny csodái Nagyobb és titkosabb csodák. Tedd a kezedet a szívedre Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog, Ez a finom kis kalapálás Nem a legcsodásabb dolog? Nézz a…