Dsída Jenő: Nagycsütörtökön

A szél suhogva borzong az olajfa-lombokon. A kanyargós úton, által az erdőn tömöttsorú fáklyások jönnek. Testemet ételül adtam, véremet italul adtam, könnyel mostam meg lábaitokat; Mégis egyedül maradtam. Hajnal-derengés borzong a sötét lombokon. Judás után, által az erdőn sátánarcú fáklyások…

Dsída Jenő: Jók vagytok ti

Ó, be tudnék szavak nélkül beszélni rólatok! Ha én mutathatnám meg az Istenségnek rettentő sikoltással minden nyomoruságotokat! Vagy legalább hozzátok szólhatnék egyszerü vigasztalással, cifrázatlan feltörésével a lélek erejének! Mert én tudom, hogy jók vagytok ti, házasságtörők, csaló bankárok, többszörös gyilkosok,…