- Imádunk Téged, Krisztus és áldunk Téged!
- Mert Szent Kereszted által megváltottad a világot.
Néha csak úgy jártunkban-keltünben rövid időre sodródunk bele valakinek a sorsába. Vagy valaki a miénkbe. Cirenei Simon két sarokkal korábban talán még nem tudta, hogy segíteni fog valakinek. Arról pedig fogalma sem volt, hogy az Isten Fia lesz az.
Előfordul, hogy akaratunk ellenére kell mennünk valahová segíteni – és a végén mégis hatalmas kegyelmet tapasztalunk meg: átélhetjük az adakozás és az önzetlen segítség örömét.
Az életünkben számtalan apró alkalom adódik arra, hogy Cirenei Simonok legyünk. Amikor átadjuk a helyünket a buszon, segítünk valakinek cipelni egy nehéz táskát, amikor kocsival hazaviszünk valakit, besegítünk valamilyen feladatba, munkába, gyerekfelügyeletbe, betegápolásba – vagy csak megtesszük azt, amiről látjuk, hogy megtehetjük, csak hogy valakinek könnyebb legyen az élete.
Ha elkezdünk így tenni, a mi életünkben is megjelennek a Cirenei Simonok. Ha leejtünk valamit, valaki ott terem és felveszi. Ha elveszítünk valamit, valaki jön és visszahozza. Ha nem tudunk megoldani valamit, valaki megjelenik és megoldja nekünk.
Legyünk nyitottabbak felebarátainkkal szemben. Tartsuk nyitva a szívünket a spontán segítségnyújtásra és legyen bennünk alázat elfogadni mások segítségét, belátni, ha segítségre szorulunk. A világ nem erre nevel, Isten viszont nem úgy tervezte az embert, hogy egyedül oldja meg az életét.
Fogadjuk el a felénk nyújtott kezet, az értünk mondott imát, és ne érezzük, hogy mindig mindent viszonozni kell. Majd ha talpraálltunk, viszonozzuk másnak. A szeretet körforgása ez. Mert az odaadott és az elfogadott szeretet végső soron mind Istenben gyűlik össze.
- Könyörülj rajtunk, Uram!
- Könyörülj rajtunk!
