Az én Jézusom a Krisztus, aki nekünk
úgy mutatja be önmagát,
mint aki helyet készít számunkra.
„Elmegyek és helyet készítek nektek.”
(Jn 14,3) Nem kevesebbről van szó,
mint hogy a bűn által megtépázott embert
megtisztítja és meggyógyítja,
– fényruhába öltözteti.
Istenközelséget teremt, – már itt a földön,
s majd a boldogító Isten-látásban, – Odaát.
Nemzedékek láncolatának tapasztalata,
hogy bármennyire is sikerül megalkotnia
az embernek itt a földön a boldog meleg fészket,
abból a következő nemzedék kirepül.
S később a fészket készítő szülőpár is útnak indul
– az Örök Haza felé.
Minden ember szinte sokkoló tapasztalása ez,
drámaian emberközelben.
Mennyire jó annak,
ki ismeretei, hite és reménye által, –
képes felülemelkedni ezen.
Hite pedig,
nem valami sekély önmegnyugtatás,
hanem ésszerű meghajlás.
Ami túlmutat a földi léten, – fel vagy át, –
az Örök Örömnek és Boldogságnak
halált és gyászt legyőző Végtelenébe.
Oda kellene eljussunk, valamennyien,
a soha el nem múló Szeretetbe!
Ehhez van nekünk nagy szükségünk,
– helykészítőre.
És van is! Ő ígérte segítségét: Jézus Krisztus!
Az Út, – aki ugyancsak Ő, –
nyitva áll mindnyájunk számára.
Az Ő helykészítése keresztáldozata volt,
– ott a Golgotán, – és feltámadása, az üres Sír!
A helyet nem nekünk kell kiverekednünk,
mert már saját és személyes helyünk van
Isten szeretetében! Csak engedni kell,
hogy aki azt a helyet ismeri, minket odavezessen.
Ő azt akarja, hogy ott legyünk, ahol ő is van!
Ez a világon a legnagyobb és
mindenkire érvényes ígéret.
Aki már tudja, hogy ott van a helye Istennél,
annak másképpen kell élnie,
mint aki ezt még nem tudja.
Nyugodtabban.
Hová is sietne?
Mi lenne több és fontosabb,
mint ott lenni az Atyánál és részesedni
az Ő közelségének fényében és örömében?
A Krisztusban helyét megtaláló ember
ezért nem fut, nem lohol, nem aggódik,
mert bizonyos a maga örök helyében.
Az ilyen embernek derű is jut,
hiszen „Isten barátsága”
igazán nem valami lehangoló dolog,
hanem igazság, békesség
és a Szentlélek által való Öröm.
Ez belülről kell ragyogjon az ilyen ember lelkében.
A munkáját is másként végzi az Isten barátja.
Értelmesen, belső örömmel,
hiszen élte immár az örök rend része.
Az Úrral lenni itt a földi életben is a legjobb,
s a jövendő életre nézve is erő és vigasztalás.
Legyen részünk benne!