Az én Jézusom a Krisztus, aki –
„tanítványaira emelte tekintetét
és megszólalt … „ (Lk 6, 20)
Ma is szól hozzánk, amikor elmondja
beszédét a boldogságokról… (Lk 6, 20-23).
A nyolcról, – amit Lukács négybe sűrít össze.
Számunkra nagyon fontos, hogy
Jézus mondja boldognak a felsoroltakat.
Mindenki más, aki emberként ezt teszi,
eleve csak hiteltelen lehet!
A boldogság-mondások
táblák életutunk mentén.
Irányt jelölnek, merre kellene tartanunk.
Tudatosítva bennünk, hogy Isten az ura
és megoldója minden élethelyzetnek.
Nem azt mondja, hogy törekedjünk
a szegénységre,
a sírásra és az üldöztetésre.
Azt hangsúlyozzák,
hogy nem minden törekvés helyes,
ami a világbeli kellemes közérzetet,
annak langyos melegét, a fogyasztói ideált
szeretné megközelíteni.
Jézus szavai a jó és boldog életről szólva
szinte a feje tetejére állítja
a boldogság meghatározását.
Valójában Szívének
belső világát tárják elénk.
Ezek a felsorolt boldogságok:
komoly kihívások.
Szöges ellentétben állnak mindazzal,
– manapság sokkal inkább, mint bármikor, –
amit általában a boldogságról gondolunk.
Ezek a jézusi „boldogok, akik… … , ”
az életünknek olyan helyreigazítását adják,
nyújtják felénk, – oly szeretettel és óvón, –
amihez bátran odaigazíthatjuk életünket.
Ugyanakkor kihívások is ezek egyben.
Istenünk minket boldognak teremtett.
Nemcsak kis boldogságokat
képzel számunkra,
hanem az egész boldogság teljességét.
Ez a teljesség és beteljesedés
Istenünk nekünk szánt ajándéka.
Amihez,
hogy valóban eredményt hozzon,
– erőnkhöz mérten, –
nekünk is hozzá kell járulnunk.
Ettől válik életünk emberhez méltóvá.
Éppen ezért mi sohasem pendülhetünk
egy húron a földi gazdagsággal.
Mindig a szegényekkel,
– akik Jézus szerint is
mindig lesznek közöttünk, –
és a jogfosztottakkal kell tartanunk.
Ha komolyan vennénk a boldogságokat,
– abban a megfogalmazásban,
amiben Jézus elénk tárta, –
teljesen szertefoszlana
a világ elnyomó fölénye,
és e fölény miatt érzett félelem és aggódás.
Ha Krisztus életünk folyamán
valóban az útitársunk,
akkor boldogan és aggódás nélkül
közvetíthetjük üzenetét
minden szegénynek,
minden boldogtalannak.
Főleg szívvel! És segítő kezünkkel!
Ha a boldogító Krisztus velünk,
mi rossz történhet ellenünk?
(Csukor Árpád)