Az én Jézusom a Krisztus, aki saját
békéjét ajándékozza nekünk és nem
a világnak érdek szőtte békéjét,
amikor így szól tanítványaihoz:
„Békességet hagyok rátok.
Az én békémet adom nektek.” (Jn 14,27)
Ennek a békének semmi köze sincs
a nagyhatalmak háborúval szerzett
vélt békéjéhez.
A béke olyan sajátja életünknek,
melyet képtelenek vagyunk magunknak megadni,
– de képesek vagyunk az Úrtól befogadni.
Ennek a békének befogadásához
a következő tényezők szükségesek:
a hallgatás erénye,
a befelé fordulás képessége,
és a belső megnyugvás.
A bennünket is békéjével köszöntő
Krisztus jelenléte, – különösen is átélhető
Katolikusoknál a szentáldozás szertartásában.
Protestáns testvéreinknél pedig
ugyanennek jele az Úrvacsora vétele.
Nem lehetünk egy test Krisztussal,
ha békétlen szakadások vannak közöttünk.
Békétlenségre hajló törékeny emberségünk
nem alkalmas
ennek a békének megteremtésére,
de képes a Krisztustól kapott
békeajándék befogadására.
Fogadjuk hálával Krisztus békéjét!
Legyen béke, elsősorban bennünk, – legbelül.
Majd körülöttem, Édes Hazánkban és a világban.
Az iszlám nevében a békétlenség
toporog határainkon!
Európa katedrálisai közül nem egyet
már mecsetté alakítottak!
Nagyon sok templomot leromboltak.
Gyilkos indulattal akarják elpusztítani
a keresztény kultúránkat.
Életünkre, otthonunkra, hazánkra támadnak!
Éppen itt van az a pillanat,
amikor szavazatunkkal szólhatunk ellene!
A világ olyan békességet képes adni,
amit nyugalomnak, boldogságának nevezünk.
Az egymást szerető szívek békés együttesét,
gyermekkacagástól hangos gondtalan órákat.
Nagyon sokat érő, ugyanakkor
nagyon bizonytalan ez a békesség.
Addig van, amíg valami baj nem történik.
A fű és a virág boldogulása ez.
Ám elszárad a fű és lehull a virág,
ha nap heve éri, vagy a szél rázza.
Sok szívben éppen ezért van nyugtalanság
és békétlenség. És azért is
mert a gondosan felépített béke
elvesztésétől remeg!
A Krisztustól kapott béke képes
felülemelkedni a viharok tombolásán.
Ebben a békében tudom azt, hogy
mennyei Atyám gyermeke vagyok!
Az Ő gondviselő keze tart és vezet
még a halál sötétségén keresztül is!
Ez a Krisztus békéjének teljessége!
Ebben a békében
vagyunk képesek szembenézni
mindazzal, amit a jövő hoz felénk.
Ebben lesz élővé és gyümölcsözővé
kapcsolatunk Istennel, önmagunkkal
és embertársainkkal.
Ha ezt megkaptuk, őrizzük féltő gonddal!
(Csukor Árpád)