Örömvasárnap!
Amikor adventünknek gyümölcse,
– az Ünnep, –
már egészen közel kerül hozzánk.
E feletti örömünknek lángja
tölti el szívünket, és ez a láng
gyújtja meg adventi koszorúnkon
a harmadik gyertyát.
A börtönben raboskodó
Keresztelő Szent János
elküldte tanítványait, kérdezzék meg Jézust:
„Te vagy-e az, akinek el kell jönnie,
vagy valaki mást várjunk?” (Mt 11, 3)
Mi is feltehetjük ezt a kérdést!
Magunk elé állítva saját életünk
girbe-görbe útjait,
bűneit és mulasztásait,
– vagy a világ súlyosabbnál súlyosabb
problémákkal terhelt folyását.
Valóban úgy tűnik,
mintha még nem lennénk megváltva!
Istenünket mi is sokszor, –
pont ilyen formában közelítjük meg.
Vele szemben elvárásokat ébresztünk
magunkban, és amikor úgy látjuk,
Isten nem teljesíti kívánságainkat,
akkor megtorpanunk.
Akkor még a hitünk is
elbizonytalanodik.
Életünk folyamán
hány és hány adventünk
és karácsonyunk volt már,
amikor hívtuk Őt!
Hányszor eljött már
és érkezik hozzánk
újra és újra, – és mi még mindig
várni kényszerülünk.
Mert talán sohasem
fogadtuk be Őt, – igazán!
Olyan Messiásra várunk,
aki erejével képes lenne
hibátlanná tenni minket.
Aki ura lenne gondolatainknak
és cselekedeteinknek,
hogy több hibát ne tudjunk elkövetni.
De mi, – nem ilyen Messiást kapunk.
Sokkal inkább olyant,
aki türelmesen várja,
hogy mi találjuk meg a megoldásokat.
2019-ben is ugyanaz a helyzet,
mint Keresztelő János idejében volt!
Merjünk mi is
kérdésekkel és kérésekkel
fordulni Jézusunkhoz.
Ekkor lesz számunkra is,
– Ő, a Messiás és az Üdvözítő!
Ekkor már csak
kötelességünkkel kell törődjünk,
hogy őt egyre jobban megismerjük,
ennek az ismeretnek nyomán
megszeressük,
– és akarata szerint éljünk.
Mert Ő, a Jézus Krisztus,
az Eljövendő,
– neki kell eljönnie!
Mást ne várjunk!
Mert, – Ő az, aki számunkra
Igazság, – Élet, – és Út!
Mi már biztosan tudjuk,
hogy van értelme
a várakozásunknak!
Tudjuk, Kit várunk,
tehát vágyakozva,
hittel, lángoló szeretettel
várakozzunk rá!
Mert Ő, – az idén is meg fog érkezni!
És ez, – mai örömünk igaz forrása!
Ez valósul meg
jó adventi készületünk után,
– szent Karácsony ünnepén!
Szeretettel:
Csukor Árpád