Az én Jézusom a Krisztus, aki
tanítványaihoz így szólt a hegyen mondott
beszédében:
„Ti vagytok a föld sója!” (Mt 5, 13)
Ha én Jézus tanítványai közé vágyom
sorolni magamat, – akkor ez rám is érvényes!
Só legyek?
Mit akar az Úr, – ezzel a „kinevezéssel”?
Biztosan kell legyen ebben valami,
ami nagyon fontos.
Mint az összes hasonlatában!
A mai időkben pedig különösen is érvényes
és határozott sürgetés ez a jézusi parancs.
Most, amikor szinte az egész világ
lábbal tiporja a legalapvetőbb
keresztényi értékeket.
Elmúlt napjainkban, hazánkban is,
napnál világosabban mutatkozott ez meg!
Jézus nagyon egyértelműen
mutat rá arra, hogy nem szabad
meghúznunk magunkat kényelmesen.
Nekünk hitünkkel és cselekedeteinkkel
szükséges embertársainkat megízesítenünk.
Ha mi, hívő emberek, akik Krisztus-követőnek
tartjuk magunkat, – nem szólalunk fel
keresztény értékeink védelmében,
akkor ki fogja ezt megtenni?
Azonnal elénk mered a kérdés:
„Ugyan, mit tudok én
ennek érdekében tenni?”
Amit Jézus szava szerint,
az a csipetnyi só!
Képes megízesíteni a táplálékot.
Megalapozott véleménnyel
ki kell állni az igazság mellett!
Állást foglalni a mindennapi élet
aktuális kérdéseiben, problémáiban.
És nem félni a szótól, – a politikában is!
Okosan, de nagy szeretettel hatni
családtagjainkra,
barátainkra és ismerőseinkre.
Igaz hittel hinni abban,
hogy egy csöppnyi só is
képes változást hozni!
A föld sójának lenni ajándék
és megbízás Krisztusunktól.
Ezt örömmel kell vállalnunk.
Csak az élet sójaként leszünk képesek
átadni másoknak az élet örömét.
Nagy felelősséget viselünk
a környezetünkben élők felé.
Só voltunk azt jelenti, hogy a ránk bízottak
életének szebbé tételével
saját életünk nyer értelmet.
Oly gyönyörű az, hogy Jézusunk
az élet nagy-nagy igazságait
számunkra mennyire érthető, ugyanakkor
egyszerű módon képes megfogalmazni.
Só voltunkról is így beszél.
Soha ne akarjunk megíztelenedni!
Vigyázzunk rá, hogy Istenünk
soha ne ítéljen ízetlennek bennünket.
Még a gondolat is ijesztő,
mert ez azt jelentené,
elfogyott az értelme létezésünknek!
A só, – talán a világ leghétköznapibb anyaga.
Mégis, már egy kevéske is
megváltoztathatja az ételünk ízét.
Pont úgy, mint mi, – Istenünk kezében.
S ha jó időben, jókor és jó helyen hatunk,
akkor tud hatni Isten, – rajtunk keresztül is.
Add Urunk, hogy mindnyájan
és minél többen,
minél többek életében,
– ilyenek legyünk!
Szeretettel:
Csukor Árpád