Az én Jézusom a Krisztus, aki amikor
arra gondol, hogy a megváltás művét befejezve
itt hagyja tanítványait, ezzel biztatja őket:
„Ne nyugtalankodjék a szívetek!
Higgyetek az Istenben,
és bennem is higgyetek!” (Jn 14, 1)
Eddigi biztonságos jelenléte tanítványainak
önbizalmat nyújtott,
de amikor elmenni készült, látta rajtuk,
hogy kétségek kínozzák őket.
Tudták, hogy egyikük el fogja árulni az Urat.
Tudták, hogy Péter meg fogja tagadni Őt.
Hogy mindnyájan meg fognak botránkozni Benne.
Valamint azt is tudták, hogy üldöztetés lesz a részük.
Ekkor Jézus azt mondja nekik:
ne nyugtalankodjék a ti szívetek.
Így vagyunk mi is. Bőven van aggódni valónk.
Ha nincs semmink vagy alig valamink, – azért.
Ha tehetősebben vagyunk, akkor azért,
nehogy elveszítsük.
Földünk pedig oly annyira
borzalmakkal teli hellyé vált, hogy ez még
a hívő embert is megingathatja.
Kérdések és kétségek töltenek el,
félünk és tele vagyunk szorongással.
Menedékre csak Jézusnál találhatunk
a terror, a járvány, a halál vagy bármi,
és az Isten irántunk való szeretetének elvesztése
feletti aggodalmainkban.
Nyugtalan szívünket a Feltámadott
félelmet nem ismerő,
könyörületes Szívéhez kell kapcsoljuk.
Jézus, – békéjével akar megajándékozni minket.
Nem a világ érdek szőtte békéjével!
Azzal a békével,
ami alapvető motívuma életünknek.
Amit képtelenek vagyunk önmagunknak megadni.
De Jézustól képesek vagyunk elfogadni.
Ez sokszor nem más,
mint a Rá való hallgatás erénye.
A befelé fordulás gyakorlata.
Bízzunk Istenben!
Mindig számítsunk Őrá!
Szüntelenül higgyünk életünk folyamán
az Ő gazdagító jelenlétében!
Bármilyen nehézségeink vannak, ne feledjük,
hogy Jézus soha nem hagy magunkra minket.
Nem kell magányunkban gyötrődnünk
és a bajok között keresnünk a kifelé vezető utat.
Mert a gyógyszer mindig ugyanaz!
Bízzunk Istenben, bízzunk az Ő ígéreteiben
és bízzunk az Ő jelenlétében
már itt, földi létünkben!
Biztos, hogy lesznek és jönnek nehéz napok
életünkben. Csak Nála és az Ő karjaiban
vagyunk és leszünk védettek, óvottak.
Az Istenbe vetett hit
képes gyógyítani nyugtalanságainkat!
Az élet viharai kikerülhetetlenek,
de belevesznünk nem szabad!
Ha azt érezzük, hogy biztonságos
horgonyra van szükségünk
csak Jézus Krisztusba kapaszkodhatunk!
Szeretettel:
Csukor Árpád