Az én Jézusom a Krisztus, akiről a Keresztelő,
az őt kérdezőknek ezt mondja: „Köztetek áll az,
akit nem ismertek!” (Jn 1,26)
Szavai a ma emberéhez is szólnak.
Jézus ma is itt áll közöttünk! Ismerjük Őt?
Ő, – meg akarja mutatni magát nekünk.
Mert még nem mondhatjuk el magunkról,
hogy igazán ismerjük Őt!
Advent harmadik vasárnapja,
az örvendezés vasárnapja.
Örömünk akkor lesz teljes és szinte leírhatatlan,
ha tökéletesebben ismerjük meg és követjük
a közöttünk álló Istent, – aki a Krisztus!
Aggodalmak, nehézségek és szenvedések
mindannyiunk életében vannak és lesznek.
A körülöttünk lévő valóságot oly sokszor
barátságtalannak, sivárnak, pusztaságnak éljük meg.
Annyi minden van, – ami rontja örömünket!
Gyakran alapos okunk is van szomorúságunkra.
A Krisztust ismerő és nyomába szegődő ember azonban,
– valami belső függetlenségre kell szert tegyen.
Lelki egyensúlyának belülről kell fakadnia.
Amivel azután majd képes lesz dacolnia
az élet nehézségeivel, megpróbáltatásaival.
Keresztelő János feladata az volt,
hogy az embereket Krisztushoz irányítsa.
Ez a mi feladatunk is.
Hogy helyesen éljünk, és így az emberek lássák,
mennyire számít az,
hogy mi ismerjük Krisztust és hiszünk Őbenne.
Aki ezt éli meg, ebben él, –
nem lehet áldozata a lehangoltságnak.
A benső derűjét, békéjét megőrző ember
a végtelen és mindenható Isten örök nyugalmának
fényét lobbantja fel ezen a világon.
Ezért lesz a keresztény ember,
aki valóban találkozott a „közöttünk álló”
Krisztussal, az öröm tanúja és hírnöke!
Ezt az örömet kell megossza másokkal,
hogy ez az öröm őket is megragadja
és így nekik is könnyítse életüket.
Halkabban vagy hangosabban,
de el kell mindezt mondania, vagy megmutatnia!
Ez pedig igazi tanúságtétel,
azoknak is, akik ezt nem szeretnék hallani.
Azoknak is, akik a húsvétot nagyböjt nélkül,
a karácsonyt advent nélkül szeretnék megélni.
Adventi koszorúnk harmadik gyertyájának fénye
az Istenre találás igazi örömének fénye!
Ennek lelkünkben, családjainkban, egyházunkban
és nemzetünkben kellene visszatükröződnie.
Öröm- és nem vidámvasárnap van!
Ennek a vasárnapnak öröme éppen abban áll,
hogy a betlehemi éjszakában megjelent
a világ Világossága és Öröme! És ugyanígy
megjelenik ma is a keresztény ember életében!
A mi örömünk lényege az, hogy közöttünk van,
aki a világ teljes sötétségében
Szentlélekkel keresztel meg minket.
Az Úr jelenlétének, alázatának, örömének
és a Szentlélekben való életünknek
gyertyái segítsenek minket felismerni
és megismerni Őt, – aki közöttünk áll!
Ez tegyen bennünket Keresztelő Jánoshoz hasonló
eredményes tanúságtevőkké környezetünkben!
Szeretettel:
Csukor Árpád