Az én Jézusom a Krisztus, akiről az angyal,
mikor megjövendöli Máriának, hogy gyermeke
születik, azt is hirdeti, – a Születendőről, – hogy nagy lesz.
Megkapja Dávid király trónját, és úgy uralkodik.
„Uralmának soha nem lesz vége!” (Lk 1,33)
Rendkívül figyelemre méltó jövendölés!
Ugyanakkor hitünk próbája, hogy az azóta eltelt
kétezer esztendőt is, – saját életünket is, –
ennek a jövendölésnek fényében lássuk.
Különösen pedig napjainkban, amikor a gonoszság
uralmának nyűgében él az emberiség jelentős része.
Élükön a nemzetközi és globális politikai hatalmi elittel.
Napjainkban szenvedélyes küzdelem zajlik Isten
és a gonosz oldalán állók között.
Ez Isten népének józan választását nagyon megnehezíti.
Jézus uralmának abban kell megmutatkoznia,
hogy követője elkötelezi magát a tiszta evangélium
hirdetésére, – a mellette való tanúskodásra.
A keresztény ember minden rossz jel ellenére látja,
hogy a világban, – Dél-Amerikában és Afrikában, –
növekszik Jézus uralma.
Ám mindez itt Európában csak kevéssé vigasztalhatja.
A kérdés az kell legyen számára, hogy mi mennyit
növekedtünk, akár csak ebben az adventi szent időben?
Hogy mennyire hagytuk Jézus uralmát növekedni,
vágyaink, gondolataink, szemeink felett?
Mi már, – éppen a kétezer év tanúsága nyomán, –
tisztán kell lássuk, hogy a Feltámadott Krisztus él és uralkodik!
Ha pedig Ő uralkodik, akkor a gonosz, a bűn háttérbe kell
szoruljon! És ahogyan uralma növekszik, úgy és ott
meg kell szülessen a béke. Az egyének életében, –
és a közösségek, a családok és nemzetek életében is.
Békétlenség ott van, ahol nem Jézus az úr!
Mert mit jelent az, hogy keresztények vagyunk?
Azt jelenti, hogy a mi urunk Jézus Krisztus!
Aki próféta, főpap és király!
Hitünk nyújtotta méltóságunk, hogy részesülünk
az ő prófétaságában, főpapságában és királyságában.
Mint prófétája az Ő nevéről szavainkkal, életünkkel
hitvallást tehetünk és teszünk, – Őróla.
Főpapi tisztjéből megkapjuk azt,
hogy mi is tudunk áldozatot hozni Érte.
Hálaáldozatot, amikor áldozatul adjuk neki magunkat.
Királyságából pedig úgy részesedünk,
hogy már itt a földi életünkben tudjuk,
minket Ő vár, – vég nélküli uralmába!
Azokat, akiknek itt a földi létben Ő volt az uralkodójuk!
Akik hálás és bátor szívvel tudták megvallani
az angyal szavát, – hogy az uralom az Ő vállán van!
A hozzánk érkező Király áldása legyen rajtunk,
még hátralévő adventi napjainkon és Ünnepünkön!
Szeretettel: Csukor Árpád