Az én Jézusom a Krisztus, aki három kiválasztott
tanítvánnyal felment egy magas hegyre és
„ Ott elváltozott előttük.
Ruhája, ragyogó fehér lett… „ (Mk 9, 2-3)
A színeváltozás eseménye,
annak ragyogóan fehér fényessége
Jézus mennyei Atyjának cselekedete.
Nincs jelen a nép,
a tanítványok közül is csak három.
Az evangélista tudósítása világosan jelzi nekünk,
– kétezer évvel későbbi olvasóknak is, –
hogy Jézus, – a mennyei világhoz tartozik.
Olyan alakban áll most a kiválasztott apostolok előtt,
ahogyan majd a mennyben fogjuk látni őt.
Az ember mindig megilletődve és valami különös
tisztelettel tekint a hegycsúcsokra.
Üdvösségtörténetünk fontos eseményei is
hegyen zajlottak, mert a hegyek különös helyei
az Istennel való találkozásoknak.
Ahogyan a hegyek kiemelkednek a tájból,
úgy emelkednek ki a mindennapok szürkeségeiből
az istenélményt jelentő Találkozások.
A színeváltozás során emberi testben ragyog fel
Jézus isteni dicsősége, még jóval feltámadása előtt.
A tanítványok számára ezzel is igazolást nyer
Krisztus isteni léte,
Arcának ragyogásával és ruhájának fehérségével.
Mózes és Illés jelenléte pedig,
akik a törvényt és a prófétákat képviselik,
arra utal, hogy Krisztus valóban a várt Messiás.
Aki most és itt, – a kiválasztott tanúk előtt,
isteni dicsőségét tárta és tárja eléjük és elénk.
„Ragyogó fénybe öltöztette a mienkhez hasonló testét,
hogy a tanítványok szívét a kereszt botrányától megóvja
és önmagában, mint az Egyház Fejében mutassa meg
a dicsőségnek azt a fényét,
amely majd egyszer beragyogja az Egyház egész testét.”
(az ünnepi szentmise szövegéből)
A színeváltozás jelenete
azt kell bizonyítsa számunkra is,
hogy Isten fényes ragyogása és világossága
számunkra is ígéret, jövőnkre nézve.
Ennek reménye, az ebben való hit, erősebb kell legyen
a szenvedés és a halál megtapasztalásánál.
Jézus többször is megmondta tanítványainak, mi vár rá.
Azt is megmondta, hogy rájuk is sok szenvedés,
gyász és szomorúság vár.
De most, – a színeváltozás eseménye
elővételezi számukra dicsőséges feltámadását.
A színeváltozás üzenete pedig, – ilyen értelemben, –
azonos egy előrevetített húsvéti üzenettel.
Mindezzel együtt hatalmas jelentősége van a felhőből,
– mely a bibliában mindig Isten jelenlétére utal, –
elhangzó szózatnak, amit az Atya jelent ki:
„Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!”
Tisztítson meg bennünket bűneink szennyétől
az Ő tündöklő ragyogása!
Urunk, Jézus, mutasd meg hitünknek azt a dicsőséget,
amely az örökkévalóságban ránk vár!
Szeretettel:
Csukor Árpád