Irodalom

Füle Lajos: Ha csendben lennél

  Ha csendben lennél… Lenne rá okod, tán felfigyelnél, mint a pásztorok. Ők hallottak és láttak, mert lehet az éjszakában angyaléneket hallani, csak a lélek csendje kell hozzá, mikor nem ember énekel, mikor felülről jön az üzenet, mikor VALAKI nyitja…

Joseph Rudyard Kipling: Ha

  Ha fejedet megőrzöd zavarban, Bár csak szidás ér jóságodért. Ha kétkedők közt bízni tudsz magadban, De megérted a mások kételyét. Ha várni tudsz, s a várás el nem fáraszt. Rágalmaznak, s nem ejtesz csalfa szót, Nem gyűlölködsz, bár a…

Roráte

Hajnali 5 óra múlt. A konyhaasztalnál ülve, az ádventi koszorú néma társaságában félig csukott szemmel kortyolom a kávét. Odakint sötét van, a család még békésen szuszog, kell még nekem is néhány percnyi jótékony lebegés álom és valóság között. Velem szemben…

Juhász Gyula: A várta

Fölégettem az összes hidakat, Egyedül állok örök ég alatt. Nem kell a kincs és nincs már szerelem, Csak a magány s szegénység van velem. Nem lázadok már és nem álmodom És nem sírok a földi romokon. Meghaltam sokszor és nem…

Túrmezei Erzsébet: Valaha és most

Valamikor régen nem volt még karácsony. Gyertya nem világolt kicsi fenyőfákon. Földre leszálltáról Isten szerelmének nem zengett ujjongva szép angyali ének. Hány kisgyerek élt itt, ezen a világon, amikor még nem volt gyönyörű karácsony. Szegények! Milyen más minekünk most élni,…

Ágh Tihamér: Adventkor

Ködös hajnal-órák, tejszínű reggelek, a földön sárguló, elkínzott levelek. Az ég hólyagszemén nem tör át a nap sugárnyalábja felhőtlen megakad. Az ősz lassan lépked, majd télbe borul és ahogy megvirrad, be is alkonyul… Este tompa fények remegnek az utcán, megtörnek…

Adventi hajnal

  Alföldön, fákon zúzmara, adventi hajnal zápora, ezüst mezők, ezüst világ… Szobánkban csend és béke van, karácsonyt vár a kisfiam. Ezüst mezők, ezüst világ, ti visszatérő szent csodák, ó, szép adventi hajnalok! Lelkemben halkan zengenek rég elfelejtett énekek. Ó, szép…

Novemberi gondolatok

  Mint játékban kifáradt kisgyerek megül, ha az éjszaka közeleg, megül szülője karján csöndesen, úgy nálad én is egykor, Istenem, mint munkás, napját bevégezetten, ha itt az este, megnyugszom kezedben. Mint gyertyaláng, mely lassan csonkig ég, mint elfogyó, kihúnyó, kicsi…

Örök adventben

Jöttek és tűntek szent karácsonyok, tizennyolcnál is több talán, tizennyolcszor kerestem Őt, de titok maradt nekem és talány. Csak gyertyalángot láttam és fenyőt, azokban véltem vártam Őt, az Ige szólt, és csengett az ének, egy sugarát elfogtam szemének, de villanás…

Áprily Lajos: Bartimeus

Szép volt, anyám, mikor a két szelíd kéz megérintette fénytől szűz szemem, világgá lett a bús világtalanság, s öröm borzongott át a lelkemen. Koldus-kövem felett, a tér derengett, arcom felé egy arc világított, s káprázva néztem hívó, mély szemébe Annak,…