IMÁDKOZZUNK!
Ó, milyen vak homályba futnak
kik Nélküled indulnak útnak.
A kezemet nézem: leszárad;
szívem sívó homokkal árad.
Valamikor kézen vezettél;
szökni akartam, nem engedtél,
csend volt szívemben és a csendben
szavad szólt csak, mindennél szebben.
Én Istenem, hívj vissza engem!
Magam maradtam, eltévedtem.
Légy bátorságom, bizodalmam;
ó, légy úrrá megint Te rajtam!
(Keresztury Dezső: Esti imádság)
Mai gondolat:
Az édesapák gyakran játszanak, feldobják a gyereket a levegőbe és elkapják. Hát nem a létezés alapvető eleme ez is, hogy az Isten néha úgy eldob minket?…Csak azért, hogy elkapjon? (Barsi Balázs)
KÉRD MAI IMÁIDBAN AZ ATYÁT, HOGY VEZESSEN A JÓ ÚTON TÉGED