„A szeretet csöndből születik.” – olvashatjuk a kötetben.
Robert Sarah bíboros arra vállalkozott, hogy e könyv lapjain fennkölt szavait a csöndnek szentelje, útmutatót nyújtva szerzeteseknek és laikusoknak egyaránt. A 365 elmélkedést egy rendhagyó beszélgetés követi dom Dysmas de Lassusszal, a Grande Chartreuse (Nagy Karthauzi Kolostor) priorjával.
A kötetet Barsi Balázs atya fordította- csakúgy mint Sarah bíboros előző nagy sikerű könyvét, Isten vagy a semmi címmel.
Egyre hangosabb világunkban, amikor a technika és az anyagi javak nagyobb teret követelnek maguknak, szinte merészségnek számít könyvet írni a csöndről. Mindamellett annyi zaj zúdul ránk, hogy néhány „csöppnyi” csöndre nagyobb szükségünk van, mint valaha.
Robert Sarah bíboros szerint a mondern ember azáltal, hogy elfordult Istentől, a zaj pillanatnyi megszűnésével nyomasztó csöndben és aggasztó megpróbáltatás közepette találja magát. A bíboros emlékeztetni szeretne arra, hogy az élet csöndes kapcsolat az ember bensője és Isten között. A csönd feltétlenül szükséges ahhoz, hogy meghalljuk Istent.
A Nicolas Diat-val folytatott beszélgetésben a bíboros felteszi azt a kérdést is: „Rátalálhatnak-e az igazságra, a szépségre és a szeretetre, akik nem ismerik a csöndet?” Válasza kétségbevonhatatlan: „A nagy dolgok csöndben teljesednek be. Isten a csöndben cselekszik.”
A mindennapi élet csöndje
a másokkal való együttműködés elengedhetetlen
feltétele. Az elcsöndesedés képessége nélkül
az ember nem tudja meghallgatni
szeretni és megérteni saját környezetét.
A szeretet a csöndből születik.
Olyan csöndes szívből jön elő, amely képes
meghallani, meghallgatni és befogadni.
A csönd feltétele annak, hogy megváltozzunk,
és önmagunk megértéséhez is szükséges.
Csönd nélkül nincs se nyugalom, se derű,
se belső élet. A csönd barátság és szeretet,
belső harmónia és béke.
A csönd és a békesség egyetlen szív dobogása.
Robert Sarah bíboros