Az én Jézusom a Krisztus, aki miután
kiválasztotta apostolait, még választ
hetvenkét tanítványt,
és kettesével küldi őket,
hogy vigyék mindenfelé Örömhírét.
„… és hirdessék: Elérkezett hozzátok
az Isten országa!” (Lk 10, 9)
Az evangélium minden népnek van címezve.
Hirdetésére az apostolokon kívül mások is,
sokan és ma is küldetést kapnak, – kapunk.
Krisztus az Isten Országa építésén
a szolgáló szeretet útján, – élen jár.
Bennünket is rá akar vezetni erre
a semmi máshoz nem hasonlítható,
tiszta boldogságokon keresztül haladó
és egyben az örök életbe is elvezető útra!
Végiggondolva ezt a folyamatot
szívünk meg kell teljen örömmel.
Annak tudatával, hogy milyen jó
és boldogító az Úr által mutatott
és az azon az úton haladó élet.
Amikor Jézus arra hív bennünket,
hogy Országának Örömhírét hirdessük,
akkor ebben a szolgáló szeretetparancsban
magát az életet nyújtja számunkra.
Ez semmi mással nem hasonlítható
össze. Ez tökéletes örömet
kell nyújtson számunkra.
Ezekből a megszenvedett örömökből
fog kihajtani számunkra,
– ha ezt az utat végigjárjuk, –
az Üdvösséget termő Élet.
Még a legparányibb lény léte is
szeretni akar. Szeret létezni akkor,
amikor létéhez ragaszkodik.
A legkisebb magnak is
oly határtalan a bizalma,
amikor felszínre küldi a kis csíra hajtását
és nem áll le ezután, hanem virágba borul.
Magot érlel, hogy megélje a reá szabott életet.
Oly gyönyörű és jól van ez így!
Isten hozzánk érkező Országa
ugyanígy valósul meg.
Olyan mint az édesanya szíve alatti
szeretetből fakadó élet kibontakozása,
aki onnan és így indul el a Végtelen felé.
Így indult Jézustól az a csodálatos ívű,
végtelenbe vivő pálya,
amelyen elérkezik hozzánk Isten Országa,
mely a magunk hozzáadott
szeretetéből épül és fejlődik.
Ez az Úr teremtette út, soha nem ér véget
az emberiség földi vándorlásában.
Folyamatában, – ebben a szent átalakulásban,
végig bíznunk kell Istenben,
Aki mindezt kigondolta és létre hívta.
Aki nekünk ajándékozza Országa
alakításának egyre bontakozó Csodáját.
Ebben az útban, életben,
küldetésünk haladásában,
minden nekünk adott nap ajándék!
Mint ahogyan nekünk magunknak is,
– közben, – ajándékká kell válnunk!”
Valójában ez a mi végső célunk!
Tanúságot tenni a jézusi hitről,
azaz hirdetni Isten Országát.
Hálát adni ezért az Úrnak.
Örömmel és boldogan,
hogy ilyen csodálatos küldetést kaptunk.
Ennek az Országnak örömhírét
nem csak szavakkal, de egy teljes élettel,
tettekkel, keresztény életvitellel, – hirdetni!
Szeretettel:
Csukor Árpád