Az én Jézusom a Krisztus, aki tudta,
hogy övéinek mennyire szüksége van arra,
hogy megmutassa nekik dicsőségét.
Ezzel adott erőt már jó előre,
a reá váró szenvedések elfogadására.
„ Ott elváltozott előttük: az arca ragyogni kezdett,
mint a nap, ruhája pedig vakítóan fehér lett,
mint a fény” (Mt 17, 2)
Ennek tanúi majd látni fogják Őt
tövissel koronázottan, sebzett testtel,
vérző arccal. Színeváltozásával
megerősíti őket az Úr.
Ragyogóan fényes ez a történet
és ugyanakkor nagyon titokzatos.
Titokzatos a velünk,
hívő emberekkel való kapcsolatában.
Csak három apostolt vett maga mellé az Úr.
Mi pedig, amikor olvassuk ezt a történetet,
– mégis reménnyel elteltek vagyunk.
Reménykedünk, hogy egyszer majd mi is
a kiválasztottak közé fogunk tartozni.
Mi is átváltozunk, s majd egykor
ránk is kerül abból a fényességből és dicsőségből,
ami Jézusunknak és a szenteknek már sajátja.
Ami ott fenn a hegyen történt
az sokkal fenségesebb ahhoz, hogy pusztán
a kiválasztott apostolok megerősítését szolgálja.
Túl fényes és világító ahhoz,
hogy ne adjon ragyogó útmutatást
a következő évezredek hívő emberének.
A dicsőséges és színében ragyogóvá vált Krisztus
lámpásként tündöklik felettünk.
Soha le nem nyugvó napként mutatja Arcát.
Ettől hitünk, – mindig újra kell éledjen.
És mint a kiválasztott apostoloknak,
a mi ajkunkra is kell jöjjön a szó:
„Uram, jó nekünk itt lennünk!”
Bennünket is annyiszor felvisz Krisztusunk
a hegyre! Annyiszor megjelenik előttünk
színében ragyogva!
Az újabb és újabb szentáldozásaink
Találkozásaiban, – újra és újra
ránk nyitja az ég ablakát.
S amikor lejövünk erről a csodálatos hegyről,
mindig Ő hoz vissza minket úgy,
hogy velünk is tart, – idelent a mélyben.
A kérdés számunkra, – ezen a szép nyári ünnepen, –
tudjuk-e méltón fogadni és köszönteni Őt?
Őt, – Aki nem csak a fenti és hegyi
perceinkben van velünk,
hanem „vándorlásunk társa lett!”
Itt jár velünk a völgyben,
itt rejtezik társainkban életútjainkon.
Kísér bennünket a kenyér és bor színe alatt.
Az Oltáriszentségben!
A feltámadott, átváltozott Testben és Vérben!
Melynek világra szóló ünneplésére,
– a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus
megünneplésére készülünk már.
Szép vasárnapot!
(Csukor Árpád)