A házasság és a család az önkiteljesedés olyan dimenzióját nyitja meg előttünk, amit el sem tudunk képzelni addig, amíg valaki mellett életre szólóan el nem köteleződtünk, és nem vállaltuk fel őt testestül-lelkestül.
Ebben is példa számunkra Szűz Mária és Szent József. Ők mindketten átlagos házasságról, gyerekekről ábrándoztak, de nyitottak voltak Isten akaratára, és készek voltak eredeti elképzelésük, a családi életről szőtt álmaik helyett Isten terveit megvalósítani. Gondoljunk csak Máriára, aki az angyali üdvözlet után olyan titok birtokosa lett, melyet még Józseffel sem oszthatott meg, és Józsefre, akinek bizalma Mária várandósságát látva kemény próbának volt kitéve.
Ha nem bízták volna magukat és egymást egészen Istenre, biztos, hogy nem tudtak volna kitartani egymás mellett. Így viszont megtapasztalták, hogy ő csodálatos módon el tudja rendezni az emberileg megoldhatatlannak tűnő helyzeteket is.
Egy család akkor válik Názáretté, ha megszületett az alapdöntés Isten mellett, és aztán ki-ki mindennap ennek az erőterében él. Az élet odaadása feltűnés nélkül, a hétköznapokban válik valóra, a családtagok közötti kommunikáció is a mélyben zajlik. Názáret lakói Isten irgalmas szeretetének csöndjében élnek. Történetük olyan közösséggé válás, mely közösség az Atyával és az ő Fiával, Jézus Krisztussal.”
Részlet Barsi Balázs atya „Názáret iskolája” c. könyvéből