„Méltányos, hogy az Isten nektek,
velünk együtt megnyugvást adjon,
amikor Urunk, Jézus eljön hatalmas angyalseregével
a mennyből, hogy dicsőségét megmutassa szentjeiben
és csodálatos hatalmát híveiben.” (2 Tessz 1, 6. 7. 10)
„Uram, Te fenn a fénylő magasságban
élsz és uralkodol, és szeretettel
fényt árasztva gondot viselsz a földre.
Ahogy a napfény a sötét éjszaka után
beragyogja a földet,
úgy tölts be engem is fényeddel, sugaraddal,
Életem tiszta és átlátszó legyen.”
(Margitta Quast)
Várakozunk, mert tudjuk, hogy Ő,
– Akit várunk, – jönni fog!
Várakozunk, mert az egészséges emberi lélek
alapvonása a reménykedés.
Egész életünk várakozó, virrasztó éjjele
annak a nagy Ünnepnek,
amikor majd a feltámadott Krisztust,
– szent emberségében és teljes istenségében, –
meglátjuk. Készülünk és várakozunk.
A vissza-visszatérő adventek jelenében,
először is, egy kedves Ünnepre.
Éljük át tudatosan advent igazi vágyát,
izgalmát és reményét. Tegyük tiszta,
– megtisztított szívvel!
Tegyük oly összeszedettséggel,
mint például ezt a természet,
– a fagyos télből,
a tavaszra készülő természet, – teszi.
Vágyainkat ébresztgetve, – az Égiekre.
(Csukor Árpád)
MR Gyermekkórus: Rorando Coeli
Harmatozva hullassák egek és a felhők, – az Igazat!