Mindenszentek ünnepe előtt sok szülő, pap, hitoktató, de maguk a gyerekek is tanácstalanul teszik fel a kérdést: hogyan viszonyuljanak a halloweenpartikhoz? Elengedjék a gyerekeket? Kidíszítsék tökökkel a kertet, ablakot? Vegyenek fel maszkokat?
Az üzletláncok már hetek óta kínálják a halloweenpartikhoz szükséges különböző kellékeket. Az ember általában attól ódzkodik, amit nem ismer. Juraj Vittek szlovák katolikus pap szerint nem kell félni a halloweentől, hanem történelmi összefüggéseiben kell látni, és fel kell fedezni benne a keresztény szellemet.
Mi a halloween?
A halloween kifejezés Nagy-Britanniából és Írországból származik, a hallows szóval a szenteket jelölték. Az „All Hallows Even” vagy „Hallowe’en” azt jelenti: minden szent ünnepének az előestéje. Noha ma erről a szóról elsősorban a maszkok jutnak az eszünkbe, alapvetően nem pogány ünnepről van szó, hanem ez tulajdonképpen a mindenszentek ünnepének a régi angol verziója. Nem a pogányok, hanem az egyház tartotta mindenszentek ünnepét: Rómában először 609. május 13-án ünnepelték. III. Gergely pápa a 800-as években „a Szent Szűz, minden apostol, vértanú, hitvalló, s a földkerekségen elhunyt minden tökéletes igaz ember” emléknapját november 1-jére helyezte át.
Mára a halloween kiüresedett, elveszítette eredeti katolikus tartalmát. „És mi, katolikusok is nagyon leegyszerűsítjük a kérdést: engedjük a gyereket halloweenpartira, vagy sem? Tegyünk tököt az ablakba, vagy ne? A halloweent több nézőpontból lehet megközelíteni. Elsősorban szórakozásról van szó, ami az életnek valami rendkívülit, romantikust, sejtelmeset ad, ami kiszakít a mindennapokból, a problémákból, az unalomból, az ürességből. Az élmény lényegében a pillanat intenzív átélése, és ezt egyetlen kultúra sem ignorálhatja. Természetesen a katolikusok is megünnepelhetik a halloweent, hiszen ez a mi ünnepünk, a mindenszentek! A kérdés inkább az, hogyan ünnepeljünk” – magyarázta Juraj atya.
Katolikus halloween
Szerinte lehet saját halloween-partit csinálni a gyerekeknek. Szencen és Pozsony-Ligetfaluban ő ezt meg is tette. Néhány éve mindenszentek előestéjén érdekes programot szerveznek, ahonnan nem hiányozhatnak a tökök, az álarcok, a gyertyák sem, és volt tánc, sejtelmesség, szórakozás, édesség, sötétség, díszítés is. Belépés csak álarcban lehetséges – szentnek, angyalnak lehet öltözni, de Juraj atya a csontvázjelmezt is elfogadhatónak tartja, mert a csontváz a halandóságot jelképezi. A pap és az animátorok irányításával a gyerekek játszanak, jeleneteket adnak elő, táncolnak, édességekkel, finomságokkal jutalmazzák őket, miközben sokat megtudnak a szentek életéről is. A mulatság után átvonulnak a templomba, ahol a szentmise sejtelmes gyertyafénynél zajlik. Ezt követően a parti a tempomkertben folytatódik, melyet rendszerint töklámpásokkal díszítenek.
Mindenszentek zsúrja Somorján
Egy másik szlovákiai kisvárosban Somorján a plébániai közösség Mindenszentek zsúrjára hívja a gyermekeket.
A rendezvény meghívóján „Mennyei zsúr”, szentmise és éjszakai világosság útja szerepel. Ellátogat Teréz anya, Szent Erzsébet a rózsáival, megjelennek az Evangélisták, Szent Ignác és még sokan mások, akik bizonyára nem riadnak vissza némi édességtől sem.
Mert miért öltöznénk boszorkánynak, szellemnek vagy véres fejű démonnak, amikor tulajdonképpen a szentjeinket ünnepeljük?
Esetleg a csokit vagy csínyt mondást kell átalakítani – ha már szentekről van szó – csokit vagy csodát kérdésre…
Hiszen szentnek lenni legalább néhány óráig, biztosan jótékony hatással van gyermekeink lelkére is.
Szeretettel követendő példa keresztény közösségek számára.
Forrás: Új Szó és somorja.sk