NAGYCSÜTÖRTÖK estéjén
azt a Szent Vacsorát ünnepeljük,
ahol örökre szóló áldozatát,
szeretetlakomáját, – ránk bízta Jézusunk,
kereszthalála előtti estén.
Búcsúzóul adta Testét és Vérét.
Csak éljünk is vele!
NAGYPÉNTEKEN az örök Főpap,
mutatta be áldozatát a Golgotán,
– a Kereszt oltárán.
Az egész esztendő
legmegrendültebb liturgiája
van ezen a napon.
1. Az Igeliturgia.
Olvasmány Izaiás prófétától,
Isten Szenvedő Szolgájáról,
aki a mi bűneinket hordozta.
A Szentleckében a Fiúról olvasunk,
aki a szenvedésből tanult engedelmeskedni.
Ezután következik a Passió,
Jézus szenvedésének története.
2. Ünnepélyes egyetemes könyörgések.
3. Hódolat a Szent Kereszt előtt,
megérintve Őt, aki ma is szenved
az emberiségben, – és egyházában.
Minket is hív szenvedéseink elfogadására.
4. Szentáldozás. A Kenyér színe alatt
magunkhoz vesszük
a megfeszített Krisztus testét.
Ő meghalt bűneinkért,
nekünk is meg kell halnunk a bűnnek,
hogy Vele feltámadva új életet tudjunk élni.
NAGYSZOMBATON, – Aki a Fán függött,
győztesen lépett ki Sziklasírjából!
Ezért tükröz diadalmas Reményt
a Húsvét hajnal-ragyogása!
Fényorgonája Alleluját zeng,
és szétzengi az egész világra.
Azt hirdeti, nincs örök halál!
A Győztes, – Keresztjének áldozatával,
annak életadó erejével,
eltölti a megváltott embert.
Ennek a Fénynek tüze,
hitet, reményt és szeretetet
gyújt szíveinkbe.
Kívánom, hogy ez a Fény
és ez az Allelujás ének
tegye széppé Mindnyájunk
húsvéti Ünnepét!
Csukor Árpád