,,Áldjátok az Urat,
mert jó dalolni Istenünknek
mert örvendetes dicséretét ünnepelni.”
146. zsoltár
Most hallgassanak a pusztulás prófétái
mert önfeledten dicsérni akarlak Téged
mert elvakít kitörő Dicsőséged
magasztallak mert énekelni jó
mert az öröm örökkévaló!
Mint bozótban vagy asztagon
harsogó tűz végigfut rajtam az öröm
előre látom jobbodon jövőm
már előre Neved magasztalom
mert számon tartod könnyeinket
a hegyről magaddal vitted szíveinket
Bár zúg a tenger szenvedés
most mégsem sóhajtozom
a teremtéssel nyögve
a vajúdás a születés
kezdete – ha majd újraöntve
feltámad a világ s mi benne
Glóriád eloszlat minden sötétséget
de én már most dicsérlek Téged
az újulást új dallal elővételezve
Magasztallak mert énekelni jó
mert az öröm örökkévaló
Dicsőség Néked!
(1990)