A szél suhogva borzong az olajfa-lombokon. A kanyargós úton, által az erdőn tömöttsorú fáklyások jönnek. Testemet ételül adtam, véremet italul adtam, könnyel mostam meg lábaitokat; Mégis egyedül maradtam. Hajnal-derengés borzong a sötét lombokon. Judás után, által az erdőn sátánarcú fáklyások…
Nagyböjt
Nagyböjt: szent negyven nap húsvét előtt
„Itt van számunkra a bűnbánat ideje, hogy bűneinkért vezekeljünk és így lelkünket megmentsük”, mondja az Egyház a zsolozsmában. Szent Benedek, aki Regulájában az ősegyház szellemét őrzi meg számunkra, azt mondja: „Bár a keresztény ember egész életének folytonos nagyböjtnek kellene lennie,…
ISTENRE ÉHEZVE, AVAGY MIT HOZOTT A BÖJT AZ ÉLETEMBE
(777blog.hu írása) Hamarosan itt a nagyböjt, de én már túl vagyok idén egy 40 napos böjtön. Az alábbi írásomban elmesélem az ebben megélt tapasztalataimat, és bízom benne, hogy ez számodra is lendületet ad majd a böjtöléshez. Vigyázat! Szívet átformáló hatásai…
A szeretet és megbocsátás imája
A könnyeket, amik elöntöttek – megbocsátom. A fájdalmakat és a csalódásokat – megbocsátom . Az árulásokat és a hazugságokat – megbocsátom. A rágalmakat és az intrikákat – megbocsátom. A gyűlöletet és az üldöztetést – megbocsátom. Az ütéseket, amelyek megsebeztek – megbocsátom.…
Rónay György: Fehérvasárnap
Hiszek, mert láttam. Nem voltam veled A fájdalmakban való osztozásnál, De tapintottam öt meleg sebed, azóta tudom, hogy mire szántál. Nem is kérem többé, hogy tégy jelet, Mert főbb jelem van minden tanúságnál, hitet rólad most már én teszek, Hogy…
Reményik Sándor: Ha számbavetted…
Ha számbavetted mind a vétkeid Szemed ha metszőn önmagadba látott: Az ismeretlen sok-sok bűnödért Még mondj el egypár miatyánkot! Mert szüntelen a mi bűnbeesésünk, Mert végtelen a vétkeinknek száma S talán nem az a legölőbb csapás, Mit sujt az öklünk…
Kárász Izabella: Ima az utolsó éjszakán
Atyám, Te látod gyötrődésemet. Megpróbált szívvel tekintek fel Rád. Hozsánnát zengő nagy néptől idáig Könnyem öntözte e földnek porát. Köröttem csend van, alvó tanítványok. Olajfák fölött a hold megtörött. Hosszú az út még, amelyet kimértél – Meg kell halnom a…
Reményik Sándor: A keserű pohár
Ó, nem voltam türelmes szenvedő. Testem a szenvedéshez nem szokott. Az élet nem edzett, csak puhított. S hogy megjelent a keserű pohár, S felém libegett titokzatosan, Mondván: most eljöttem, hogy kiigyál: Megragadtam vadul a poharat S falhoz vágtam. Ezer darabra…