„ÁLDALAK TÉGED, ATYÁM, …. MERT ELREJTETTED EZEKET A BÖLCSEK ÉS AZ OKOSAK ELŐL, ÉS KINYILATKOZTATTAD A KICSINYEKNEK…”
Csak 3 gondolatot tegyünk el a szívünkbe Fatimával kapcsolatban, Szent II. János Pál pápa fatimai homíliája alapján, mely elhangzott 2000. május 13-án, Jácinta és Ferenc boldoggá avatása alkalmából.
1. Az életszentséghez elég egy csendes, imádságos és engedelmes élet, őszinte odaadással – nem szükségesek nagy dolgok, világmegváltó tervek, hatalmas szervezések vagy százezreket vonzó programok.
„Az isteni terv szerint lejött az égből e földre „egy Napbaöltözött Asszony”,hogy az Atya kiváltságos kicsinyeit keresse. Anyai szívvel és hangon beszél velük: azt kéri, hogy engesztelő áldozatul ajánlják föl magukat, és ígéri, hogy biztonságosan elvezeti őket Istenhez. És íme, a kicsinyek látják, hogy az anyai kezekből fény árad feléjük, mely beléjük hatol, s ők úgy érzik, elmerülnek Istenben, mint amikor – ők maguk mondták így – valaki az arcát tükörben szemléli.
Valamivel később Ferenc, a három kiváltságos egyike megjegyezte: „Ott álltunk, lángolva abban a fényben, ami Isten, és nem égtünk el. Milyen az Isten! Nem lehet elmondani. Igen, mi ezt soha nem tudjuk elmondani.” Isten lángra lobbantó fény, de nem éget el. Ugyanezt tapasztalta Mózes, amikor látta Istent az égő csipkebokorban; Isten beszélt hozzá, és megmondta, hogy törődik rabszolgasorban lévő népével, s elhatározta, hogy Mózes által megszabadítja a népet: „Én veled leszek”. Akik befogadják e jelenlétet, a Magasságbeli lakóhelyévé, s ebből következően „égő csipkebokrává” válnak.” (Szent II. János Pál pápa)
2. Imádkozzunk a bűnösökért! Ne váljunk a gonosz játékszerévé. Akik imádkozni tudunk, ne szidalmazzunk, ne ítéljünk, ne a gonosz eszköztárából merítsünk, hanem bocsássunk meg és imádkozzunk értük.
„„Akkor egy másik jel tűnt föl az égen: egy nagy sárkány”. E szavak, melyeket a szentmise olvasmányában hallottunk, arra késztetnek, hogy elgondolkodjunk a jó és a rossz közötti nagy harcról, és megállapítsuk, hogy az Istennek elkötelezett ember nem lehet boldog, sőt a végén elveszti önmagát.
Mily sok ilyen áldozata volt a második évezred utolsó századának! Gondoljunk csak a két „nagy háború” és a világ más részein zajló más háborúk borzalmaira, a koncentrációs és megsemmisítő táborokra, a gulágokra, az etnikai tisztogatásokra és üldözésekre, a terrorizmusra, a túszszedésre, a kábítószerre, a család és a meg nem született élet elleni sok merényletre!
Fatima üzenete felhívás a megtérésre, az emberiséget arra hívja, hogy ne váljék „a sárkány” játékszerévé, amely a farkával lesöpörte az ég csillagainak egyharmadát és a földre szórta őket. Az ember végső célja az Ég, az ember igazi otthona, ahol a mennyei Atya irgalmas szeretettel vár mindenkit.
Isten nem akarja, hogy bárki is elvesszen; ezért küldte 2000 évvel ezelőtt Fiát a földre, hogy „keresse és üdvözítse, ami elveszett”. A kereszten elszenvedett halálával váltott meg minket. Senki ne tegye hatástalanná ezt a Keresztet! Jézus azért halt meg és azért támadt föl, hogy „az elsőszülött legyen a sok testvér között”.
A Szent Szűz anyai aggódással jött el ide, Fatimába, hogy kérje az embereket: „ne bántsák többé Istent, a mi Urunkat, akit már annyi bántás ért”. Az anyai fájdalom késztette szóra; köpenye alá akarja gyűjteni gyermekeit. Ezért kéri a kis pásztoroktól: „Imádkozzatok, sokat imádkozzatok és ajánljatok föl áldozatokat a bűnösökért; oly sok lélek jut a pokolba, mert nincs, aki imádkozzon és áldozatot ajánljon föl értük”. (Szent II. János Pál pápa)
3. Tegyük a Szűzanyát saját életünk és gyermekeink életének részévé
„Utolsó szavaim a gyermekekhez szólnak: Drága kisfiúk és kislányok. Közületek nagyon sokan ugyanolyan ruhát viselnek, mint annak idején Ferenc és Jácinta. Nagyon jól áll nektek! Kár, hogy már este vagy talán holnap levetitek e ruhát, és a kis pásztorok elillannak. Nem gondoljátok, hogy ilyennek kellene maradnotok?! A Szűzanyának mindegyiktekre szüksége van, hogy vigasztalja Jézust, aki szomorú a kínzások miatt, amiket művelnek vele; szüksége van imádságaitokra és áldozataitokra a bűnösökért.
Higgyetek szüléiteknek és tanítóitoknak, hogy a Szűzanya iskolájába járjatok, s megtanítson titeket olyanná válni, mint a kis pásztorok, akik próbálták megtenni mindazt, amit Ő kért tőlük. Mondom nektek, hogy „a Mária iránti engedelmességgel és odaadással rövid idő alatt többre lehet jutni, mint évekig tartó saját kezdeményezésekkel csak magatokra hagyatkozva”. így történt, hogy a kis pásztorok nagyon gyorsan szentek lettek. Egy asszony Lisszabonban találkozott Jácintéval, s amikor nagyon szép és bölcs tanácsokat hallott tőle, megkérdezte, ki tanította rá? „A Szűzanya”- hangzott a válasz. Teljes odaadással követve egy ilyen jó tanítónőt, érte el Jácinta és Ferenc rövid idő alatt a tökéletesség csúcsait.”
„Áldalak téged, Atyám,… mert elrejtetted ezeket a bölcsek és az okosok elől, és kinyilatkoztattad a kicsinyeknek.” Áldalak téged. Atyám, összes kicsinyeidért a Szűzanyától, a te alázatos szolgálóleányodtól egészen a kis pásztorokig, Ferencig és Jácintáig. Életük üzenete világítsa meg mindig az emberiség útját! ” (Szent II. János Pál pápa)
Képek: