- Február 2. –A megszentelt élet világnapja –Imádkozzunk a megszentelt életű hivatásokért!
II. János Pál pápa kezdeményezésére 1997óta ezen a napon adnak hálát a keresztények azért az ajándékért, amelyet az Úra szerzeteseken, a megszentelt életet élőkön keresztül a Krisztus-hívőkközösségének ad.
Az alábbiakban közöljük II. János Pál1997-es üzenetét, amelyben megfogalmazta ennek az imádságban és elmélyedésbentöltendő napnak a céljait.
II. János Pál pápa üzenete
a megszentelt életnapjára
TiszteltPüspöktestvéreim,
kedves Megszentelt Személyek!
1. A megszentelt életnapjának megünneplése, melyre első ízben február 2-án kerül sor, egyfelőlsegíteni kívánja az egész egyházat, hogy egyre jobban megbecsülje azoknak aszemélyeknek a tanúságtételét, akik az evangéliumi tanácsok megélésévelKrisztus szorosabb követését választották, másfelől megfelelő alkalmat szeretnefelkínálni a megszentelt személyeknek, hogy megújítsák szándékaikat ésfelélesszék magukban azokat az érzelmeket, amelyek új erővel tölthetik megátadottságukat az Úrnak.
A megszentelt élet küldetése az egyházmai és jövőbeli életében, immár a harmadik évezred küszöbén, nemcsak azokatérinti, akik ezt a különleges karizmát megkapták, hanem az egész keresztényközösséget. A tavaly közzétett Vitaconsecrata kezdetű, szinódus utáni apostoli buzdításomban írtam:„Valóban, a megszentelt élet az egyház szívében helyezkedik el, és azegyház küldetését tekintve döntő jelentőségű, mert »a keresztény hivatásbenső természetét jeleníti meg«, és a jegyes-egyháznak az egyetlenJegyessel való egyesülésére irányuló törekvését fejezi ki” (3. pont).
A megszentelt személyekhez szólvaszeretném újfent megismételni a felhívásomat, hogy bizalommal tekintsetek ajövőbe, számítsatok Isten hűségére és kegyelmének hatalmára, amely mindig újcsodás dolgokat képes végbevinni: „Nemcsak dicsőséges történelmetek van,melyre emlékeznetek s melyről szólnotok kell, hanem egy még felépítendő nagytörténelmetek is! Tekintsetek a jövőbe, amely felé a Szentlélek vezet titeket,hogy általatok még nagy dolgokat műveljen” (uo. 110).
A megszentelt élet napjának célja
2. A megszentelt életnapjának tehát hármas célja van: elsősorban annaka belső igénynek felel meg, hogy ünnepélyesebben dicsőítsük az Urat és adjunkhálát neki a megszentelt élet nagy ajándékáért. Ez az életforma ugyanisszámtalan karizmával és az Isten országa ügyének teljesen átadott életekgyümölcseivel gazdagítja és táplálja a keresztény közösséget. Soha nem szabadelfelejtenünk, hogy a megszentelt élet, mielőtt az ember elköteleződése lenne,felülről származó, az Atya kezdeményezéséből jövő ajándék, az Atyától, aki„különleges szeretettel és egy sajátos küldetésre való tekintettel vonzzamagához teremtményét” (uo. 17). Az, hogy Isten ilyen különlegesszeretettel tekint az emberre, mélyen megérinti a meghívott szívét, és aSzentlélek arra indítja, hogy Krisztus nyomába szegődjön, egy különlegeskövetési módon, vagyis a tisztaság, a szegénység és az engedelmességevangéliumi tanácsának vállalásával. Micsoda pompás ajándék!
„Mi lenne a világból, ha nemlennének szerzetesek?” – kérdezte joggal Szent Teréz (Libro de la vida,32,11). Olyan kérdés ez, amely arra buzdít, hogy szüntelenül hálát adjunk azÚrnak, aki a Léleknek ezzel az egyedülálló ajándékával ma is lelkesíti éstámogatja az egyházat felelősségteljes útján a világban.
3. A megszentelt életnapjának célja másodsorban annakelősegítése, hogy Isten egész népe jobban ismerje és becsülje a megszenteltéletet.
Amiként a zsinat hangsúlyozta (vö. Lumengentium, 44), és nekem is volt alkalmam kiemelni a már említett apostolibuzdításomban, a megszentelt élet „hűségesebben követi és az egyházbanmindig láthatóvá teszi azt az életformát, amelyet Jézus – az Atyalegtökéletesebb megszenteltje és misszionáriusa az ő országáért – magáravállalt, és az őt követő tanítványoknak javasolt” (22). A megszentelt élettehát az ő Fiú-létének különleges és élő emlékezete, amely az Atyát választjaegyetlen Szerelmének – íme a szüzessége; benne találja meg kizárólagosgazdagságát – íme a szegénysége; és az Atya akarata a tápláló„eledele” (vö. Jn 4,34) – íme az engedelmessége.
Ennek az életformának, melyet Jézusválasztott és különösképpen a megszentelt személyek jelenítenek meg, nagyjelentősége van az egyház számára, amely arra kapott meghívást, hogy mindentagjában ugyanezt az egészen Istenre irányult életet élje, követvén Krisztust aSzentlélek világosságában és erejében.
A sajátosan megszentelt élet a magasokszínű kifejeződésében ily módon minden hívő keresztségi megszenteltségénekszolgálatában áll. Az egyház, amikor szemléli a megszentelt élet ajándékát,akkor saját legbensőbb hivatására veti tekintetét, tudniillik arra, hogyegyedül az ő Urához tartozzon, és arra vágyjon, hogy szemében olyan legyen,„amelyen sem szeplő, sem ránc, sem egyéb efféle nincsen, hanem szent ésszeplőtelen” (Ef 5,27).
Az, hogy külön napot szentelünk amegszentelt élet megünneplésére, jó alkalom lehet tehát arra, hogy Istennépének minden tagja alaposabban végiggondolja és megértse a megszentelt életrevonatkozó tanítást.
4. Harmadsorbana megszentelt élet napja közvetlenül a megszentelt személyeket érinti. Arrahívja őket, hogy közösen és ünnepélyesen köszönjék meg a csodákat, melyeket azÚr vitt végbe bennük, hívő tekintetükkel világosabban felfedezhessék életükbenaz isteni szépségnek a Lélek által kibocsátott sugarait, és elevenebb legyenbennük az egyházban és a világban betöltött helyettesíthetetlen küldetésüktudata.
A megszentelt személyeket, akik a világgyakran zavaros és széteső életébe bekapcsolódva élnek és olykor a legnehezebb feladatoklátják el, a megszentelt élet napjának ez az évenkénti megünneplése issegítheti abban, hogy visszataláljanak hivatásuk forrásaihoz, mérlegre tegyékéletüket, és megerősítsék megszenteltségük melletti elköteleződésüket. Ígyörömmel képesek tanúságot tenni a legkülönbözőbb körülmények között élő férfiakés nők előtt, hogy az Úr a minden ember szívét betölteni képes Szeretet.
Valóban nagy szükség van manapság arra,hogy a megszentelt élet egyre jobban „örömtelinek és Szentlélekkelelteltnek” mutatkozzon, hogy küldetésének útjain új erőt merítvelendületesen járjon, és a megélt tanúságtétel révén hitelesnek bizonyuljon,minthogy „a mai embert inkább érdeklik a tanúk, mint a tanítók, és hamégis hallgat a tanítókra, azért teszi, mert ők egyben tanúk is”(Evangelii nuntiandi, 41).
Az Úr Jézus templomban való bemutatásának ünnepe
5. A megszentelt élet napjátannak az ünnepnek a keretében fogjuk ünnepelni, amely emlékezetünkbe idéziMária és József Jézust bemutató mozdulatát a templomban, hogy „felajánljákaz Úrnak” (Lk 2,22).
Az evangéliumnak ebben a jelenetébenfeltárul Jézusnak, az Atya megszenteltjének misztériuma, aki azért jött avilágra, hogy hűségesen teljesítse Atyja akaratát (vö. Zsid 10,5-7). Simeon„világosságnak” nevezi a „népek megvilágosítására” (Lk2,32), és prófétai szavakkal előre meghirdeti Jézus tökéletes önfelajánlását azAtyának, valamint végső győzelmét (vö. Lk 2,32-35).
Jézus bemutatása a templomban ily módonbeszédes ikonja az élet teljes átadásának azok részéről, akik arra hivatottak,hogy az evangéliumi tanácsok vállalásával újra megjelenítsék az egyházban és avilágban „a szűz, szegény és engedelmes Jézus jellegzetes vonásait”(Vita consecrata, 1).
Krisztus bemutatásához Mária ishozzákapcsolódik.
A Szűzanya, aki a templomba viszi fiát,hogy felajánlja az Atyának, jól megjeleníti az egyház alakját, amely szinténfelajánlja gyermekeit a mennyei atyának, s bekapcsolja őket Krisztus egyetlenéletáldozatába, mely az egyházban megvalósuló minden megszenteltség alapja ésmintája.
A római és más egyházmegyékben a február2-i ünneplés évtizedek óta szinte spontán módon egybegyűjti a megszentelt életintézményeinek és az apostoli élet társaságainak számos tagját, hogytestületileg is megmutassák – közösségben Isten egész népével – meghívottságukajándékát s annak vállalását, a megszentelt élet karizmáinak sokszínűségét,valamint sajátságos jelenlétüket a hívők közösségében.
Kívánom, hogy ugyanezt a tapasztalatot azegész egyházban átéljék oly módon, hogy a megszentelt élet napjának megünnepléseegybegyűjtse a megszentelt személyeket a többi hívővel, és Szűz Máriával együtténekeljenek azokról a csodákról, amelyeket az Úr művelt oly sok gyermekében, smegmutassák mindenkinek, hogy mindnyájunknak, akiket Krisztus megváltott,Istennek „szentelt néppé” (MTörv 28,9) kell válnunk.
Az egész egyház küldetése szempontjából várt gyümölcsök
6. Kedves testvéreim és nővéreim, amikorMária anyai pártfogásába ajánlom ennek az ünnepnapnak az elindítását, szívbőlkívánom, hogy bőséges gyümölcsöt hozzon az egyház megszentelődése és küldetéseszámára. Segítse különlegesen is a sajátos megszenteltséggel járó hivatásokiránti megbecsülés növekedését a keresztény közösségben, és tegye egyreerősebbé az imát, hogy az Úr megajándékozzon minket ilyen hivatásokkal ésmegérlelje a nagylelkű készséget a fiatalokban és a családokban ennek azajándéknak az elfogadására. Az egész egyházi élet gazdagodik ezáltal, az újevangelizáció pedig erőre kap.
Bízom abban, hogy az imádságnak és azelmélyedésnek ez az napja segíteni fogja a részegyházakat a megszentelt életajándékának egyre nagyobb értékelésében, valamint abban, hogy a megszenteltélet üzenetének fényében mértékre tegyék önmagukat, hogy rátaláljanak a helyesés termékeny egyensúlyra tevékenység és szemlélődés, imádság ésszeretetszolgálat, történelemben való elköteleződés és eszkatológiai távlatközött.
Szűz Mária, aki abban a magasztoskiváltságban részesült, hogy tiszta és szent áldozatként bemutathatta azAtyának Jézus Krisztust, az ő egyszülött Fiát, segítsen minket, hogyszüntelenül nyitottak és befogadók legyünk azokra a csodás dolgokra, amelyeketnapjainkban is művel Isten az egyház és az egész emberiség javára.
Ezekkel az érzelmekkel és a megszenteltszemélyeknek hivatásukban állhatatosságot és örömet kívánva adom mindenkireapostoli áldásomat.
Vatikánváros, 1997. január 6.
II. János Pál pápa